2014. április 15., kedd

Könyvajánló

Sokat olvastunk mostanában, de rég ajánlottam könyvet. De most megint gyöngyszemre akadtam, így közzéteszem, hátha kedvet kaptok elolvasni.

Robert Williams: Luke és Jon



A Scolar kiadó megint nagyon jó darabot talált a kamaszokról/kamaszoknak szóló sorozatába. Így írnak az ismertetőben a könyvről:

A 13 éves Luke próbál visszatalálni régi életéhez, melyet édesanyja halálával elveszített. Amikor imádnivaló, gyönyörű és habókos anyja egy közúti balesetben meghal, összeomlik a család: az apa az alkoholban próbál vigaszt találni, így Luke magányosan küzd a fájdalmas hiánnyal és a tehetetlenséggel. A fiú a családi élet összezúzott darabjaiból próbálja összeragasztgatni jövőjüket. Az apa és a gyerek kapcsolata azonban csak tovább lazul, s úgy tűnik, megállíthatatlanul távolodnak egymástól. Míg egy nap belép az életükbe egy ósdi ruhákba öltözött fura kis madárijesztő: Jon…
Luke és Jon a kortárs brit regényirodalom egyik bestsellere; szerzője könyvesbolti eladóból vált az egyik legünnepeltebb íróvá Nagy-Britanniában. A család összeomlását, majd újbóli felépülését, illetve a kamaszkor kihívásait bemutató regényben nincsenek teátrális „nagypillanatok”; Williams óvatosan, érzékenyen és lassan hömpölyögve mesél. Mondataiban sokrétűen világítja meg az élet árnyoldalait, s a maguk természetességében kínál megoldást azokra.

Hozzáteszem, hogy az iskolai problémák is megjelennek a könyvben, a lúzer, bántalmazott gyerek, az agresszívitás, az ezekre adott válasz, elkerülés, befelé fordulás. Szomorú, de ott van az is, hogy a tanárok világába nem jut be a gyerekek egymás közötti bántalmazása, tragédia kell ahhoz, hogy kezeljék a problémát. Nem ez a fő témája a könyvnek, de megkerülhetetlenül ott van, vitaindító lehet, ha kamaszokkal olvassuk a könyvet.

Nagyon jó lenne, ha a magyar órán helyet kaphatna a kortárs irodalom, mert valódi mai problémákat vet fel. Miért olvasunk: érzelmeket közvetít, problémákat és megoldási  módokat mutat fel, katartikus élményt nyújt. A klasszikus irodalom el nem vitatható érdemei mellett, azt gondolom a mai gyerek számára a róla szóló könyv hozhatja meg a valódi katarzist.

Olvassátok el, nem vidám, de fantasztikusan jó.

Szakvéleményezés 3.- a megyei szakértői bizottságok működése

Szakvéleményezésről szóló írásaim sorában most a megyei (budapesti) szintű szakértői bizottságok feladatairól esik szó.

A 15/2013-as EMMI rendelet a Pedagógiai Szakszolgálatok működéséről szabályozza a tankerületi és megyei szintű szakértői bizottságok működését.

Eszerint a tankerületi szakértői bizottságok (melyek általában a nevelési tanácsadókban kerültek kialakításra)a következő feladatokat látják el.

- 3 éves kornál idősebb gyermek teljes körű (pszichológiai, gyógypedagógiai, szükség szerint orvosi) vizsgálata
- iskolaérettségi vizsgálat
- beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek első vizsgálata és további kontroll vizsgálatai

Amennyiben a tankerületi szakértői bizottság a vizsgált gyermek problémáját a nehézségnél súlyosabbnak véli, úgy további vizsgálatra a megyei szintű (budapesti) szakértői bizottságokhoz küldi tovább. Ehhez már nem kérik a szülő újabb beleegyezését, hivatalból megküldik a gyermek teljes iratanyagát, eddigi vizsgálatainak anyagát.

A megyei (fővárosi- 1-4. számú) illetve az országos illetékességű szakértői bizottságok (Beszédvizsgáló, Mozgásvizsgáló stb.) feladatai:

- a három évesnél fiatalabb gyermekek teljes körű vizsgálata
- a tankerülettől megküldött vizsgálati anyag alapján a sajátos nevelési igény megállapítása vagy elvetése, szükség esetén azok kiegészítése további vizsgálatokkal - ennek megfelelő szakértői vélemény készítése
- a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadása (utazási kedvezmény, családi pótlék, tankönyv és taneszköz támogatás)
- a sajátos nevelési igényű gyermekek felülvizsgálata

A megyei szintű szakértői bizottságok szakvéleménye szintén pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálaton alapul. A tankerületi szintű vizsgálathoz képest ezek a vizsgálatok egy napon zajlanak, és neurológia (orvosi) vizsgálattal is kiegészülnek. Mivel a tankerületnek az új rendelet értelmében elővizsgáló szerepe van, így a vizsgálati anyag is a szakértői bizottság rendelkezésére áll, a megyei szintű vizsgálat rövidebb lehet. Saját tapasztalatom szerint sokat kell várni a vizsgálatokra, viszonylag feszített menetben zajlanak.
A működéshez szükséges protokollok még készülnek, az egyes bizottságok vizsgálati anyagában, módszereiben ezért eltérések vannak. Várható, hogy a jövőben egységes vizsgálati protokollok kerülnek bevezetésre.

A vizsgálat végén a vizsgáló gyógypedagógus összegzi a szülőnek a vizsgálat eredményét és egy előzetes véleményt ad át a szülőnek. Ekkor kérik a szülő egyetértését is a diagnózissal kapcsolatban és egyeztetik a szülővel a gyermek nevelésére-oktatására kijelölt intézményt is.
Az iskola kijelölése tapasztalatom szerint nem mindig történik meg, megadják a szülőnek a lehetőséget, hogy saját maga keressen befogadó iskolát a gyermekének. Ez a lehetőség sokszor nagy nehézséget okoz a szülőnek, aki gyakorlatilag házalni kényszerül a gyerek szakvéleményével és sok esetben zárt ajtókat dönget.

A szakvélemény tartalmi részéről a következő alkalommal írok.

2014. április 14., hétfő

A szakértői vizsgálat

Előző írásomban a szakértői bizottság vizsgálatának kezdeményezéséről írtam. 
Most lássuk, hogyan is zajlik a szakértői vizsgálat!


Az első fokú (tankerületi) szakértői vizsgálatra a Pedagógiai Szakszolgálat tértivevényes levélben hívja be a szülőt és a gyermeket.
A vizsgálat több alkalommal zajlik, különböző időpontban találkozik velünk a pszichológus, illetve a gyógypedagógus.
A pszichológiai vizsgálatot anamnézis felvétele előzi meg, ahol a szülőtől a gyermek születésének körülményeiről, illetve addigi fejlődéséről tesznek fel kérdéseket. Ez az anamnézis a fejlődési eltéréseket tárja fel, illetve információt ad arról, hogy érhette-e a gyermeket olyan károsodás, ami neurológiai eltérést okozhat.
Az anamnézis felvétel egyben egy tájékozódó beszélgetés is, ahol a szülő megfogalmazhatja esetleges nevelési problémáit, felteheti kérdéseit. Egyben információt szolgálat arról is, hogy milyen nehézségekkel néz szembe a család a gyermek iskolai feladataira való felkészítésekor, illetve milyen megoldási módjaik vannak ezek kezelésére.
A pszichológiai vizsgálat a gyermekkel kb. 1 órát vesz igénybe. A gyermek terhelhetőségének figyelembe vételével akár két alkalomra is elhúzódhat, ha a feladatvégzés lassú, vagy további részvizsgálatok igénye merül fel. A pszichológus IQ tesztet vesz fel, ami a mai vizsgálati gyakorlatban korszerű teszteljárásokat jelent: általában a WISC, vagy a Woodcock-Johnson tesztek felvétele jellemző. Beszédvizsgáló szakértői bizottságok a SON non-verbális tesztet, esetleg a Raven tesztsorozatot is alkalmazzák, hogy a beszéd sérülése esetén is objektív képet kapjanak az intelligencia struktúráról.
Miért szükséges az intelligencia teszt a tanulási képességek vizsgálatánál?
Egyrészről az értelmi fogyatékosság kizárására: itt ugyanis nem tanulási zavarról, hanem tanulási akadályozottságról van szó, ami más- speciális gyógypedagógiai - ellátást igényel. Másrészről a részképesség struktúra feltárása a feladata, hiszen a tanulási zavarok, nehézségek hátterében elsősorban az egyenetlen részképesség profil is fellelhető: ilyenkor egyértelműen kirajzolódnak azok a területek, ahol nagyobb az elmaradás, illetve azok, amelyek jól funkcionálnak, tehát a fejlesztés tud támaszkodni rájuk.

A gyógypedagógus egy másik alkalommal találkozik a gyermekkel. Az ő feladata, hogy feltárja milyen nehézséggel küzd a gyermek, és ez hogyan hat a tanulására. Különböző tesztekkel, vizsgálati anyagokkal dolgozik. Ezek egy része az alap kultúrtechnikák elsajátításának fokát vizsgálja (olvasás, írás, számolás), mások pedig a részképességek szintjéről ad tájékoztatást (észlelés, emlékezet, szerialitás - azaz sorrendiség stb.) Általában a Meixner Ildikó-féle diszlexia vizsgálatot, a Dékány Judit-féle diszkalkulia vizsgálatot alkalmazzák, kiegészítve az általános tájékozottság, a szókincs vizsgálatával.
A vizsgálat során feltárhatnak mélyebb problémákat is, ekkor kiegészítő vizsgálatokat is végeznek. Pl. ha felmerül a beszédészlelés, beszédértés nehézsége, akkor GOH (beszédészlelés, beszédhanghallás) vizsgálat és GMP (beszédészlelés, beszédértés) vizsgálat is sorra kerülhet.
A fentieket kiegészítheti mozgásvizsgálat, a lateralitás (oldaliság) vizsgálata is.

A fenti általános vizsgálatokat egyes szakértői bizottságok saját vizsgálataikkal is kiegészíthetik. Még nincs általános vizsgálati protokoll, így kerületenként és országrészenként a vizsgálat némi eltérést mutathat. A vizsgálati anyagok, eljárások kidolgozás alatt állnak, így várható, hogy azokat hamarosan bevezetik.

A vizsgálat eredményét a vizsgálók összegzik és tapasztalataik alapján közösen hozzák meg a diagnózist. Ez háromféle lehet:
- nem állapítanak meg tanulási nehézséget- ebben az esetben a gyermeknek további ellátásra nincs szüksége.
- nehézséget állapítanak meg: ekkor a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, szakvéleményében ellátására vonatkozó javaslatokat fogalmaznak meg, illetve az oktatási-nevelési intézmény számára javaslatot adnak a gyermek tanítására, nevelésére vonatkozóan.
- súlyosabb zavart vélelmeznek, ez esetben a gyermeket tovább küldik a megyei (budapesti) szakértői bizottság vizsgálatára.

A továbbiakban a megyei szintű szakértői vizsgálatról lesz szó.

A cikkekkel kapcsolatos kérdéseket, hozzászólásokat várom szeretettel, akár konkrét esetre vonatkozóan is. Kíváncsi vagyok a szülők tapasztalatára is:)


2014. április 8., kedd

Szakvéleményezés

Az elmúlt napokban több szülő keresett meg azzal, hogy segítsek értelmezni gyermeke szakvéleményét. Az iskolában is minden napos kérés ez, nem csak a szülők, de a pedagógusok részéről is. 
Így most néhány bejegyzésben a szakvéleményezés menetét, a szakvélemény tartalmát, az ellátási formákat járom körbe. 



I. Vizsgálat kezdeményezése szakértői bizottságoknál

A tavalyi rendeletmódosításoknak és a köznevelési rendszer átalakításának eredményeként a kerületi/területi illetékességű nevelési tanácsadók, pedagógiai szakszolgálatok vizsgálatokért felelős szakemberei tankerületi szakértői bizottságokká alakultak. Ezek a tankerületi szakértői bizottságok jelentik az első lépcsőfokot (gyakori esetben az egyetlen lépcsőfokot) a szakvéleményezés folyamatában.
A vizsgálatot kezdeményezheti a szülő, hatóság, illetve szülő egyetértése mellett a nevelési-oktatási intézmény (tehát az óvoda, vagy az iskola). A vizsgálati kérelem a 15/2013-as EMMI rendelet mellékletében található 4 oldalas dokumentum, melyet a nevelési-oktatási intézménynek kell kitölteni és a szülővel aláíratni. Az iskola/óvoda igazgatójának nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgálatot szükségesnek tartja, valamint mellékelni kell a pedagógusok (ofő, szaktanár) által készített pedagógiai véleményt.

A fenti EMMI rendelet részletesen rendelkezik a vizsgálati kérelem kitöltésének, továbbításának módjáról, a határidőkről, a kiértesítés módjáról, így ezeket itt nem részletezem.

Mit tartalmazzon a pedagógiai vélemény? 


Mivel a vizsgáló a gyermeket először látja életében, esetleg csak arra az egy órára, amíg a vizsgálat tart, nagyon fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó pedagógusok véleményt írjanak. A vizsgálatok négyszemközti helyzetben zajlanak, melyben a gyermek esetleg jobban, vagy éppen rosszabbul teljesít, mint a tantermi feladathelyzetben. Ez a kétszemélyes helyzet és a rövid idő nem alkalmas arra, hogy az osztályközösségben megjelenő problémák is felszínre kerüljenek. A tesztek elvégzése nem pótolja azt a tudást, mellyel a gyermeket nap, mint nap tanító pedagógusok rendelkeznek. Ezért az objektív véleményalkotáshoz szükség van a pedagógiai véleményre. A szülőkkel felvett tájékozódó beszélgetés és anamnézis ugyanezt a képet hivatott árnyalni.
A jó pedagógiai vélemény nemcsak a gyermek tanulásának nehézségeit tárja fel, hanem jó tulajdonságairól, erősségeiről is szól, hiszen a közös munka során ezekre támaszkodva lehet a nehézségeket leküzdeni. 
Ki írja meg a pedagógiai véleményt?
A rendelet szerint osztályfőnök és a problémás területet tanító szaktanár. Tehát anyanyelvi készséghiány esetén magyar tanár, de ha a probléma az idegennyelv tanulását is érinti, akkor az idegen nyelvet tanító tanár is. Matematika területén jelentkező nehézségek esetén a matematika tanár, de árnyalhatja a képet a fizika és kémia tanár véleménye is. 
Amennyiben már foglalkozik a gyermekkel segítő szakember (fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus), ő is ír pedagógiai véleményt a vizsgálathoz.

A vizsgálati kérelem, a pedagógiai vélemény beérkezése után a tankerületi szakértői bizottság ütemezi a vizsgálati időpontokat, majd kiértesíti a szülőt. A vizsgálatok délelőtti is délutáni időpontban is lehetnek, a gyermek részére igazolást állítanak ki a vizsgálati részvételről.

A következő részben a vizsgálat menetéről írok majd.