2012. augusztus 24., péntek

Mire jó egy fejlesztőpedagógus?

Ki a fejlesztőpedagógus? És ki nem az? Sokszor tévesztenek össze minket más szakemberekkel még a pedagógusok is, így azt gondoltam,nem árt, ha leírom, kik is vagyunk, mit is csinálunk.

A fejlesztőpedagógia viszonylag új tudomány, több más pedagógiai tudománnyal rokon. A fogalom létrehozója, a téma első kutatója, Porkolábné dr. Balogh Katalin, az ELTE pszichológiai tanszékének docense volt. Tőle tanultam ennek a szakmának az alapjait.
A fejlesztőpedagógia azokkal a gyerekekkel foglalkozik, akik ép intellektussal rendelkeznek, mégis fejlődésük során valamely területen elmaradnak az életkorukban elvárható szinttől. Ez nem magyarázható értelmi képességük esetleges gyengeségével, sőt nagyon okosak is lehetnek, még sem tudnak megfelelően teljesíteni.
Lemaradásaik több területen mutatkozhatnak: a mozgásuk ügyetlenségében, koordinálatlanságában, a figyelemkoncentráció gyengeségében, illetve a tanuláshoz kapcsolódó képességek alacsonyabb színvonalában.
A témában körülbelül 3 évtizede több irányú, kiterjedt kutatások folynak, sokféle kiindulópontból próbálják megközelíteni az okokat és keresni a megoldásmódokat.
Így egyszerre több fogalom is jelen van a pedagógiai és pszichológiai szakirodalomban: részképesség-zavar, megkésett idegrendszeri fejlődés, tanulási és magatartási nehézség, diszfunkciók, stb.
A szülők és a pedagógusok is találkoznak ezekkel a kifejezésekkel, de sokszor nem-, vagy félreértik ezeket.
Mi a közös a fenti "címkékkel" ellátott gyerekekben: nem betegek, átlagos, vagy átlag feletti intelligenciájúak, mégis valamiért nem tudják azokat az eredményeket felmutatni, melyet a környezetük elvárhatna tőlük. Természetesen nem túlzott követelmények esetén, hanem a mindennapi átlagos tudás területén.
Sokszor jelzik a szülők, hogy gyermekük ügyetlen, nem figyel, nem tanul, nem ért, nem motivált. Ilyenkor elképzelhető, hogy az elmaradások hátterében valamely részképesség nehézség áll, mely hátráltatja őt fejlődésében, melynek feltárása, kezelése a fejlesztőpedagógia hatásköre.
Nem gyógypedagógia, mert nem sérült gyermeket fejleszt, de gyógypedagógus is lehet fejlesztőpedagógus. 
Nem pszichológia, de szükség lehet a fenti nehézségek miatt következményesen jelentkező szorongás, agresszió és egyéb pszichés problémák esetén pszichológus segítségére is. 
Nem pedagógia, mert az óvónő, tanító és tanár sokat tehet a nehézségek megelőzésében, a terápiás időszak alatti megfelelő, támogató környezet megteremtésében, de nem tud speciális fejlesztő eljárásokat egyénileg nyújtani a rászoruló gyermekeknek.
A fejlesztés sokféle módszert használhat, melyet a fejlesztőpedagógus az alapképesítésén túl, módszerspecifikus képzéseken sajátított el. Minden fejlesztő azokkal az eljárásokkal dolgozhat, melyekben ezeken a képzéseken jártasságot szerzett. Így fontos, hogy megtaláljuk azt a szakembert, aki birtokában van az adott gyermek szükségleteinek megfelelő terápiás eljárásoknak.
Hol találkozhatunk fejlesztőpedagógusokkal? 
Nevelési Tanácsadókban, ahol vizsgálatra és terápiára is várják a hozzájuk fordulókat. 
Nevelési-oktatási intézményekben, ahol vagy kihelyezett szakemberként, vagy az intézmény alkalmazottjaként is dolgozhat.
A magánszférában, ahol az utóbbi időben igen széles körben kínálnak különböző foglakozásokat az ép és sérült gyermeknek egyaránt, ezért javasoljuk a szülőknek, hogy minden esetben tájékozódjanak az adott vállalkozás szakembereinek képesítéséről, az alkalmazott fejlesztő eljárásokról. Természetesen ebben a körben is számos remek szakember dolgozik, igyekezve bővíteni a szűkös állami ellátórendszer kapacitását.
Ha gondjuk van, vagy csak kételyük a gyermekük fejlődésével kapcsolatban, érdemes tehát szakemberhez fordulniuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése